Csapatunk

Elhivatottság és Szakértelem

Viki (néni)

Kisgyermeknevelő, családi bölcsőde szolgáltatásnyújtó

Szpaszojevics Viktória vagyok, kisgyermekgondozó- és nevelő szakképesítéssel és több év gyermekvigyázói tapasztalattal a hátam mögött kötöttem ki az Olajfacsemete bölcsiben.

2017 tavaszán eleinte csak segítőként csatlakoztam a bölcsis csapathoz, amikor a létszám megkívánta, majd 2018 tavaszától már itt ragadtam és főállásban dolgozom a bölcsiben.

Időközben elvégeztem a családi bölcsőde szolgáltatásnyújtói tanfolyamot is, ahol az elméleti tudás bővítése mellett még nagyon sok hasznos, gyakorlati ismerettel is gazdagodtam. Azóta is folyamatosan képzem magam.

A mindennapos szabad játék mellett ha kezdeményezésekről, tevékenykedésről van szó, kedvenceim a kreatív alkotó tevékenységek, sok kézműves ötlet pattan ki a fejemből. A gyerekek nagyon szeretik, ha mesét olvasok nekik, de táncolni, énekelni is szoktunk együtt, és persze az udvaron felfedezni mindent, legyen szó apró bogarak megfigyeléséről vagy akár aktív sarazásról a homokozóban.

Dia (néni)

családi bölcsőde segítő

Nagy Klaudia vagyok, 2026 tavasza óta segítem a bölcsi mindennapjait. Főleg a háttérmunkákat végzem, én felelek a tisztaságért, a rendezett környezet fenntartásáért, sürgök-forgok, hogy a csapatnak mindig minden kéznél legyen és a munkatársaim teljes figyelmükkel tudjanak a gyerekekkel foglalkozni.

Gyümölcsöt pucolok, reggelit készítek, ebédet melegítek, de ha kell, segítek papírt vágni, kézműveskedést előkészíteni, családi naphoz udvart rendezni és még sok mindenben, ami feladat épp akad.

Nagyon szeretem a gyerekeket. 3 saját gyermekem mellett anyaként is tudom, mennyire fontos, hogy a gyerekek biztonságos, szeretettel teli környezetben tölthessék a napjukat.

Réka (néni)

Alapító fenntartó, családi bölcsőde szolgáltatásnyújtó, közgazdász, művészetterapeuta-szocioterapeuta

Domonics Réka vagyok, a családi bölcsőde (vagyis eredetileg napközi) megálmodói és fenntartói vagyunk férjemmel, Robival. Kerestük a lehetőségét annak, hogy pici gyerekeink mellé legyen állandó segítségünk, és közben másoknak is segítsünk ezzel. És láss csodát, első gyermekük születése után pár hónappal megürült egy közeli ingatlan, a tulajdonos szívesen kiadta, találkoztunk egy régi ismerős óvónénivel, aki épp részmunkaidős lehetőséget keresett, amit legkisebb gyermeke mellett is végezhet akár. És így indult el első körben egy gyermekfelügyeleti szolgáltatás.

2014-re egyértelművé vált, hogy nagy igény van erre, és szükség van arra, hogy hivatalosabb formában működjön a gyermekfelügyelet, így 2014 őszén családi napközi lettünk, majd bővültünk, később - követve a jogszabályi változásokat - családi bölcsődévé alakultunk. Ebben jól jött az eredetileg közszolgálati közgazdász végzettségem és eddigi munkatapasztalataim, és emellé kerültek a gyerekekkel kapcsolatos tapasztalataim: nagyon sokat vigyáztam ifjúkoromban pont ilyen pici gyerekekre, majd jöttek a képzések: családi napközi szolgáltatást nyújtó, majd bölcsődei kiegészítő képzés, továbbképzések, szülőtréningek.

Harmadik gyermekünk érkezése után egy ideig főleg csak a fenntartói háttéradminisztrációs feladatokat végeztem (a hivatalokkal, könyvelővel, stb. kapcsolattartás, a folyamatosan változó szabályozások figyelése és alkalmazkodás, finanszírozás, ha kell, és persze folyamatos egyeztetés a bölcsi napi ügyeiről is). 2020-tól ismét jobban részt vettem a bölcsi életében, Rhyme Time angol zenebölcsit is tartottam igény szerint, de 2021-25-ig egy másik helyszínen lehetett (sokszor szintén gyerekek között) engem megtalálni, az Olajfacsemetében plusz emberként, vagy amikor szükséges, helyettesítésben lehetett rám számítani. Közben elvégeztem az MMSZKE 3 éves művészetterapeuta képzését is, emellett a családi bölcsődéket tömörítő országos ernyőszervezet, a MACSKE elnökségi tagjaként is feladatot vállaltam pár évig.

2026 márciusától, mivel a gyerekeim már nagyobbak és önállóbbak, és újra megoldható a logisztika, ismét bekapcsolódtam a bölcsi mindennapjaiba.

Nokedli alias Babi

Négylábú jólléti menedzser

Előző gazdimmal kerültem az Olajfacsemete bölcsibe, még pici koromban. Itt szocializálódtam, itt nőttem fel a gyerekek között, majd amikor a gazdi sajnos nagyon elfáradt és máshová fújta a szél, akkor egy kis időre elköltöztem vele. Aztán sajnos ő olyan helyre költözött, ahová már nem vihetett saját magán kívül senkit és semmit, úgyhogy ahogy ő szerette volna, visszaköltöztem ide, Vikihez, ő lett az új gazdim, akit nagyon szeretek! A bölcsi is ismerős volt, nagyon jól érzem magam itt. A gyerekek kedvesek, nagyon vigyázok rájuk, és már megtanultam, hogy nem kell mindig minden veszélyesnek tűnő dolgot megugatni.

A gyerekek nagyon szeretnek, mert puha a bundám és kedves vagyok. Megérzem, ha szomorúak, és igyekszem megvigasztalni őket. Amikor először kerülnek be a bölcsibe, én is tudok segíteni abban, hogy kényelmesebben érezzék magukat, elvonom a figyelmüket, vagy csak a puha bundácskámat simogatva gyorsan jó kedvre derülnek. Azért van egy szuper szobakennelem is, ahova vissza tudok vonulni, ha már sok lenne a bölcsis történés. És természetesen az állatorvost is rendszeresen látogatjuk, hogy mindig minden rendben legyen velem és egészségesen tudjak itt "dolgozni".